Napjainkban jelentős azon hazai kis- és középvállalkozások száma, akik online felületeken értékesítenek. Gondoljunk csak a webshopokra! Az e-kereskedelem volumene csaknem kétszer gyorsabban bővül, mint a hagyományos kiskereskedelemé.

Az elektronikus szerződéskötés azonban sokkal szélesebb körben lenne alkalmazható, mint a webáruházas vásárlás. Ha felismerjük a szabályozás nyújtotta lehetőségeket, és azok alapján újragondoljuk a vállalkozásunknál működő üzletkötési folyamatot, jelentősen javíthatunk a hatékonyságon. Kisebb ráfordítás mellett több szerződést köthetünk, és még a vevőink is örülni fognak az egyszerűbb és tisztább folyamatoknak.

Ha az online szerződést összekapcsoljuk az elektronikus számlázással, akkor nem kell polcokat telepakolnunk az ügyletek dokumentumaival. A digitálisan eltárolt adatok közt gyorsan, akár egyszerre több helyről kereshetünk.

Az elektronikus kommunikáció növekvő jelentőségére reflektálva az új Ptk. összhangban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény előírásaival a szerződéskötés egyik különös eseteként tartalmazza az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályait.

Milyen plusz feltételeket szab a jogszabály, ha a szerződés távollévők között jön létre?

Tájékoztatni kell a partnert

• a szerződéskötés technikai menetéről,
• arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e*,
• a szerződés nyelvéről,
• azokról az eszközökről,amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják.

* Az új Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha

• annak közlésére,
• a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére,
• továbbá a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására alkalmas.

Az ügyfél számára hozzáférhetővé (letölthetővé) kell tenni a szerződési feltételeket, és a megrendelést elektronikus úton haladéktalanul vissza kell igazolni. Ennek konkrét megvalósítási módja lehet visszaigazoló email, vagy a honlapon megjelenő üzenet. Amennyiben e visszaigazolásra 48 órán belül nem kerül sor, úgy a jogügylet nem jön létre.

Tegyük fel, hogy Ön egy szolgáltatások nyújtásával foglalkozó cég vezetője, aki a magas látogatottságú weboldalán szeretne reklámfelületeket értékesíteni. Mit tenne?

1. Kiadja a feladatot saját üzletkötőjének, aki megkeresi a potenciális üzletfeleket és megköti velük a szerződéseket.
2. Megbíz egy erre szakosodott sales house-t, aki jutalék ellenében hoz hirdetőket.
3. Fejlesztett egy olyan felületet, melyen keresztül online működtethető a szerződés kötés, vagy egy webáruházat nyit, ahol a reklámfelületek, mint árucikkek lesznek megvásárolhatók, és ehhez kapcsolódóan egy marketing kampányt indít a potenciális ügyfelek irányába.